Nemrégiben kaptunk egy levelet. Egy bichon havanese kiskutya írta, Fanni. Azt kérte, hogy legyünk társszerkesztői az oldalának, ami még nem is készült el.
Úgy láttuk, segítségre van szüksége, hát elindítottuk a www. fanni-domi.gportal.hu oldalt.
Szívesen segítettünk.
Mára már Fanni nagyon ügyes szerkesztő lett, gyakorlatilag minden, ami az oldalán látható, az ő fejlesztése.
Örömünk mellett, amit amiatt éreztünk, hogy ilyen sokat fejlődött az oldal, egy kis szomorúság is volt bennünk, mert Fanni rövid ideig úgy viselkedett, mintha elfelejtett volna minket.
Azután jött a nagy riadalom: az oldal fele eltűnt. Belépni sem lehetett. Fanni megint segítségért fordult hozzánk - és mi segítettünk, a G.portal nagyon kedves közreműködésével.
Ekkor úgy határoztunk, hogy nem szeretnénk eltűnni teljesen az oldalról, de hagyni is szeretnénk, hogy Fanni (és kisgazdája Domi) tehetsége tovább bontakozhassék...
Ezért megnyitottunk ott egy rovatot, elhelyeztük oda, amit addig vittünk, és ezután viszünk.
Fanni és Domi pedig visszatért, ma megint felhőtlen a barátságunk.
Ők szépen fejlesztgetik az oldalt, most éppen teljesen új, és gyönyörű.
Rendszeresen meglátogatnak, és mi is őket.
Úgy gondoljuk, hogy barátságunk átvészelte a kezdeti félreértéseket.
Most már csak egy felhőcske van a barátság napsugara előtt:
néha úgy érezzük, hogy Fanni gazdija, Domi szomorú.
Nagyon szeretnénk őt vidám, gondtalan lánynak látni,
és szeretnénk, hogy mindig mosolyogjon, ahogyan ő írta:
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
