Nekünk voltak további szokásaink. Reggelizés után pl. hatalmas ricsajt csaptak együtt ketten (Tücsök és Sutyi, ahogy lenyeltem az utolsó falatot, hogy menjünk ki. Tücsök két lábra állva könyörgött, még össze is tette a két kezét, és különböző fintorokat vágott, ha azt mondtam, hogy nincs kedvem kimenni. Erre persze mégis kimentem, velük. Sokszor még ma is hallom a hangjukat. Csibe (aki most a nagy kutya) másként nyilvánít véleményt. Ő rendkívül méltatlankodva hümmög. Pl. most is, hogy inkább vele játsszak, ne a géppel.